2024. június 22., szombat

Ez a feladat,vagy az?

 "Abby feje oldalirányban kifelé dől körülbelül 5 fokkal jobbra, míg Brittany feje oldalirányban körülbelül 15 fokkal balra dől, amitől még ülve is rövidebbnek tűnik. Brittany lába csaknem két hüvelykkel rövidebb, mint Abbyé, és Brittany hajlamos lábujjhegyre állni és járni, ami miatt a vádli izma jelentősen megnőtt, mint Abbyé. Abby gerincének folyamatos növekedését műtéti úton leállították, miután Bretagne idő előtt leállt. 12 évesen megműtötték őket a Gillette Children's Specialty Healthcare-ben a gerincferdülés korrigálása és a mellkasi üreg kiterjesztése érdekében, hogy megelőzzék a légzési nehézségeket."

"Együttműködően használják a végtagjaikat, ha mindkét kézre vagy mindkét lábra van szükség. Erőfeszítéseik összehangolásával normálisan sétálnak, futnak, úsznak, röplabdáznak és zongoráznak, kerékpároznak. Együtt tudnak gépelni a számítógép billentyűzetén és vezethetnek autót.Abby azonban, 1,57 méter magas, magasabb és hosszabb, mint Bretagne, aki 1,47 méter, és eltérő magasságuk nehézséget okozott a 'Segway'  egyensúlyozásában."


Ha valami oknál fogva nem lehet elérni a blogon,akkor a YouTube-n innen megtalálható!


Az ,hogy együtt tudnak működni a lányok,és ilyen eredményesen,az valami nagy díjat érdemel. A legkisebb dolgokban is meg kell egyezniük,és az néha kemény feladat lehet. A hangulatokról már nem is beszélve,mert azt már felnőtt korban sokszor nehézkes máshoz igazítani. Így nőttek fel együtt,és kialakultak náluk olyan rendek,rendszerek,amik láthatóan eredményesek,és a siker érdekében megvalósult összefogásokat hozott létre.

Nem volt valamilyen képességük elvesztésének az élménye,ami tartósan akadályozná őket,mert a fejlődésük egymást segítve alakult ki. Mindkettőjüktől nagy megértést,és egy-egy feladat végrehajtásához nagy türelmet kellett elérniük. S bárhogy is van,ez nagyon nagy teljesítmény mindkettőjük részéről. Gyerekeket oktatnak,de minket felnőtteket is megtaníthatnának egy-egy fortélyra,hogy hogy tudjunk kényszerhelyzetekben jól működni.


Ezt,vagy azt megengedhetsz magadnak,náluk hogy működik? Vagy ha valamiféle versenyzési késztetést él át valamelyikük,akkor hogyan jöhet létre összehangolódás,hogy a másik abban benne legyen? Nem maradhat ki egyikük sem a másik életéből,még rövid időre sem,és ezeknek a helyzeteknek a megoldása elképzelhetetlen nekünk. "Nincs más út csak az" hogy jöhet létre,és a cselekvéseik összehangolódásai?

Na és az a közvetlen,és közvetett környezet,amiben nem az akadályok nagysága,és a nehézségek összetettsége volt jellemző,és így engedte a kibontakozást a megrekedések,elakadások helyett. Nekik is eredmény ez és dicsérendő teljesítmény,hogy sokszor voltak olyan okosak hogy olyan "támaszt" adjanak ami megfelelő. A terhelést olyan mértékűvé tudták tenni sok esetben,ami nem volt több,vagy kevesebb annál ami egy-egy helyzetmegoldáshoz kellett.


Nekiugrunk egy-egy feladatnak,s ha eleget gyakorlunk,és elég hosszú ideig,akkor majd megoldhatjuk azt,amit más,mások megoldhatatlannak tartottak. Már csak azt kell tudnunk eldönteni,hogy

ez a feladat,vagy az 💁

Nincsenek megjegyzések: